Magyarországon kevésbé elterjedt a szárítógépek használata, annak ellenére, hogy mind Amerikában, mind pedig Nyugat-Európában előszeretettel használják, kis és nagycsaládok egyaránt.

Az alábbiakban szeretném bemutatni a szárítógépek különböző fajtáit, valamint részletezni a különböző fajták előnyeit, hátrányait. Ezen felül szeretnék még szót ejteni a megfelelő szárítógép kiválasztásának szempontjairól is.

Szárítógép típusok

A szárítógépeket három nagy kategóriába lehet besorolni, vannak a kivezetéses modellek, a kondenzációs modellek, valamint a hő pumpás modellek.

Bár a kivezetéses modellekhez lehet hozzájutni a legolcsóbban, mégis ezeket ajánljuk a legkevésbé, mivel elavult technológiájuk révén sokat fogyasztanak (durván 5-6 kW-ot programonként, mely a C és D energia hatékonysági besorolásnak felel meg), valamint a kültérbe történő kivezetésük is kötelező (a szárítás során keletkezett nedvességet a szabad levegőbe kell kiengedni). A magas fogyasztáson és a kivezetésen túl még a kisméretű dob is ellene szól, mivel a ruhákat nagymértékben gyűri.

Összességében azt lehet mondani, hogy a kivezetéses szárítógépek vásárlása csak erősen indokolt esetben ajánljuk!

A következő kategória a kondenzációs szárítógépek. Ezeknél a modelleknél már egy kondenzációs tartályba gyűlik a nedvesség - ez a kondenzációs tartály pedig ugyanott helyezkedik el, mint a mosógépek mosószertartó fiókjai.

A nedvesség gyűjtés módján túl, pozitív irányba változik a dobméret; s mivel a ruhák szépen kifekszenek a nagyméretű dobban, a ruhák minimális mértékben, vagy egyáltalán nem gyűrődnek (ebből kifolyólag a szárítógép tulajdonosa minimalizálhatja vasaló használatát).

A kondenzációs modelleknél - márkától és típustól függően - két féle szárítási mód lehetséges; vannak idő alapú szárítási módok, valamint szárazság alapján történő szárítási módok (ugyan ez vonatkozik a hőpumpás modellekre is). A szárazsági fokok tekintetében megkülönböztetünk, vasalási szárazságot, fogas szárazságot, és szekrény szárazságot is.

És itt újabb pozitívumhoz érkezünk, ami a szárítási módokat illeti, hiszen a szárazsági fokok esetén a készülék automatikusan leáll, amint a ruhák elérték a kiválasztott szárazsági fokot. Ez sajnos a kivezetéses modelleknél, valamint az idő alapú szárítási fokozatoknál nem áll, hiszen a beállított szárítási program végigmegy, mindentől függetlenül.

A kondenzációs szárítógépek közepesen jó fogyasztási értékkel bírnak (B kategóriás besorolásúak), így évszakfüggő használatra (kora ősztől késő tavaszig), valamint heti két-három alkalommal történő használatra ajánlottak.

A hőpumpás szárítógépek napjaink legkorszerűbb technikájával vannak ellátva; kondenzációs tartályba gyűjtik a vizet, és a hőcserélőnek köszönhetően, a minimálisan keletkező hőt is visszaforgatják a szárítási folyamatba, ennek okán közel fele annyit fogyasztanak, mint az egyszerűbb kondenzációs modellek.

Mind e mellett természetesen a hőpumpás szárítógép élvezi a kondenzációs modellek minden előnyét; a nagyméretű dobot, mely miatt minimálisra szorul vissza a vasaló használata, a kondenzációs elvnek köszönhetően pedig nem kell a szabad térbe kivezetni a keletkező nedvességet. Ezen túl (természetesen márkától és modelltől függően) megvannak az idő alapú, valamint a szárazsági fokok alapján történő szárítási módok, melyeknek köszönhetően tovább optimalizálhatjuk szárítógépünk működését

A választás szempontjai

 Most, hogy tisztában vagyunk a szárítógépek 3 fő csoportjával, valamint azok alapvető tulajdonságaival, méltán merül fel a kérdés; „Mi alapján válasszak szárítógépet?”

Az alábbiakban szeretnék felsorolni néhány alapvető szempontot, melyek alapján kiválaszthatja az igényeinek legmegfelelőbb készüléket!

 Szárítási kapacitás

 Szárítógép kiválasztásának alkalmával fontos figyelembe venni, hogy mekkora mosókapacitással rendelkezik mosógépünk. Hogy a mosógép teljes tartalmát meg tudjuk szárítani, célszerű legalább akkora szárító kapacitással rendelkező szárítógépet vásárolni, mint amekkora mosó kapacitással rendelkezik mosógépünk.

A használat gyakorisága

Fontos szempont még a használat gyakorisága is. Minél többször szeretnénk használni készülékünket, annál korszerűbbre érdemes beruházni.

Kora ősztől késő tavaszig, heti egy-egy alkalommal történő használat esetén, illetőleg nagyon indokolt esetben szabad csak kivezetéses modellt vásárolni. (Mivel ezek a készülékek elavultnak számítanak, sokat fogyasztanak, és ki is kell őket vezetni.)

Évszak függően, vagy akár éves szinten, heti két-három használatra ajánljuk a kondenzációs modelleket. Korszerűbb technológiájuk révén kevesebbet fogyasztanak, és a környezetet is csak minimális szinten fűtik fel.

A hőpumpás modelleket azoknak ajánljuk, akik évszaktól függetlenül, hetente legalább négy-öt alkalommal, vagy akár minden nap szárítanák ruháikat. Hőpumpás szárítógép vásárlásával hatékonyan, gyorsan és olcsón tehetik meg azok, akik a megfelelő összeget szánják rá.

 Milyen méretű legyen?

 A méret szempontjából meglehetősen egyszerű dolga van az érdeklődőknek, hiszen többnyire egyforma, úgynevezett szabvány méretei vannak a szárítógépnek, melyek az alábbiak szerint alakulnak;

-        Magasság: 85 cm,

-        Szélesség: 60 cm,

-        Mélység: 60 cm.

Az alábbi méretek közül talán a mélység az, ami változik, de 60 cm-nél ez sem lesz kisebb.

Hova helyezzem el?

A kivezetéses modelleket mindenképpen ablak vagy fal mellé kell helyezni, hiszen a kivezetés csak így oldható meg. Az ablaküvegbe, vagy a falba megfelelő méretű lyukat kell vágni, melybe a harmonikacső elhelyezhető.

A kondenzációs, valamint a hőpumpás modellek nem igényelnek kivezetést, csupán egy konnektort, melybe az áramellátást biztosító vezeték bedugható. Ebből kifolyólag ez a két modell a lakás bármely pontjában elhelyezhető, akár külön erre a funkcióra kialakított helységben (mosókonyhában), akár szekrényben vagy pult alá.

Hogyan helyezzem el?

 Sokakban felmerül a kérdés, hogyan tudja elhelyezni mosó- és szárítógépét. Mosógép és szárítógép elhelyezésének három lehetséges módja van, attól függően, hogy együtt, vagy külön-külön szeretnénk elhelyezni a két gépet.

Külön-külön történő elhelyezés esetén a szárítógépet konnektor közelébe kell helyezni, míg a mosógép számára az áramforráson túl szükség van egy vízcsapra és egy kifolyó nyílásra is.

Amennyiben egy helyen kívánjuk elhelyezni a két készüléket a rendelkezésre állás alapján két elhelyezési mód közül választhatunk. Amennyiben széltében van több helyünk, akkor egymás mellé tehetjük őket; ilyen esetben kerülhet a két gép konyhapult alá, szekrénybe, vagy egyéb más módokon is elhelyezhetjük.

Amennyiben inkább magasságban van több helyünk, abban az esetben rakhatjuk a két készüléket egymásra, alul legyen a mosógép, felül pedig a szárítógép. Így nemcsak helyet spórolunk meg, de a szárítógépbe történő pakolás is sokkal kényelmesebb lesz.

 Amire feltétlenül érdemes odafigyelni!

 A modernebb kondenzációs vagy hőpumpás szárítógépeknél a fentiekben már ismertetett ruhanedvességet figyelő programok használata esetén fontos megemlítenünk, egy dolgot. A ruháink anyagát illetve anyagvastagságát tekintve lényeges eltéréseket lehet észrevenni. Mivel a nedvesség érzékelése szenzorok segítségével történik, ezért fontos figyelni, hogy ne legyen a szárítógépbe anyagvastagságát illetve anyagösszetételét illetően nagyon különböző ruhanemű. A szenzorokat könnyen becsaphatja mivel más és más nedvszívó képességű ruhaanyagokat tettünk bele.(a készülék azt érzi, hogy a ruha elérte a kívánt szárazságot, míg a másik még nedves maradt). Erre azért fontos odafigyelni, mert könnyen a kedvenc ruhadarabunk láthatja kárát a figyelmetlenségünknek.

 A készülékekben található 2 szűrő, ami segíti a készülékben keringő meleg nedves levegőből kiszűrni a mosószer maradványokat és a ruha anyagából a már elhasználódott kihullt szöszöket esetleg a család kedvenc háziállatának szőrszálait.

Ez nagyon előnyös dolog a fekete ruhaneműk esetében, mert nem lesz szöszös a ruha a szárítás végeztével.

A szűrők esetében fontos a tisztításra gondosan odafigyelni, mert a szűrők eltömődése esetében romlik a szárítás hatásfoka, hosszabb ideig fog tartani a program illetve szélsőséges esetben a készülék károsodásához vezethet.

Az egyik szűrő a szárítógép dobjánál az ajtó környékén található a másik a hőcserélő előlapja alatt bújik meg. Mindkettőre érdemes odafigyelni. A szöszöket érdemesebb a szárítást követően száraz állapotban tisztítani, mert vízzel érintkezve a szűrőbe beletapadhat. 

Amennyiben a szárítógép nem megfelelően működik azonnal szakemberhez forduljunk! A szerkezet bonyolultsága miatt egy laikus sokkal nagyobb kárt képes benne okozni, mint azt elsőre gondolnánk.